A Conscious Practice

Sok év tanulás, tapasztalatszerzés a versenyeken, edzéseken és tanfolyamokon -mindegy, hogy oktatóként vagy hallgatóként, tanulóként vettem rajtuk részt- arra ösztönzött, hogy szakítsak az itthon és külföldön egyaránt általánosnak mondható rendszerrel. Nem választom szét a nálam érdeklődőket “kezdő” ,”haladó” vagy “nagyon haladó” szintekre. Nem hiszek abban, hogy létezik “helyes lövész állás” vagy bármilyen “így kell” dogma. Mutass nekem két embert, akinek tökéletesen egyforma a csontozata, izomzata és idegrendszere, tökéletesen egyforma mentális állapotban van, valamint egyforma tapasztalati háttérrel rendelkezik. Amennyiben létezik ilyen, elfogadom, hogy létezik sablon is. A fizikának, a biomechanikának vannak törvényszerűségei, amik mindenkire hatnak. Csak nem egyformán. A biztonságos fegyverkezelésnek is megvannak a kőbevésett, sziklaszilárd szabályai, amik csak akkor érnek valamit, ha a fegyverkezelő ember MEGÉRTI minden részelemét, és nem robotizálva hajtja végre. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a nálam tanulók megértsék az összefüggéseket. Minél jobban érti valaki az idegrendszere, az izomzata, látása, mozgása és a fegyver kapcsolatát, annál eredményesebb lesz. A fejlődés soha nem egy egyenletesen emelkedő vonal. Vannak benne hullámvölgyek, kiugró sikerek, kisebb-nagyobb megrekedések, hatalmas előre lépések, amiknek az okai személyenként változnak. Éppen ezért sokkal többször van szó a tudati fókuszról, mint arról, hogy hány “10”-est, “Alfát” vagy “Down 0”-t lőttél. Sokkal többet beszélünk az EGO-ról, mint a billentyű helyes elhúzásáról. Minden egyes edzés minden percében így igyekszem tanítani, miközben én magam is minden egyes tanítványomtól tanulok…….

 

Bakonyi András